Ichkool yéetel chúuk ti’ Cisteil.

U chan kaajil Kantirix, u mek’tankaajil Yaxcabá, Yucatán -ba’ale’ to’one’ k k’ajóoltmile’ u maya kaajil Cisteil -k meyaj yéetel k kuxtal ti’ ichkool.

U ya’abil le kajnal weya’ laj tankelem maayaon k meyajtik le ichkoolo’

Chan kaaj tu’ux yan 29 batsilo’on k apellido Caamal.

Le ichkoolo’ ts’o’ok u ts’aik kuxtalil to’on maayaon; ti’ in nool, ti’ in yuum yéetel bejlae’ ti’ to’on táankelemo’on layli’ kuxtal ichkoole’.

Le ken u tukult máako’ob ich u batsilubajo’ob minaka’aj u beeto’ob koole’ ku laj k’a’abéetkunsiko’ob u siibal yóok’olkaab, je’el bix u ka’ansmilo’on k noolo’obe’.

Yáaxe’, k bin kaxan tu’ux ko’on paak’al. Yaan k ojeltik ba’ax kon pak’ej yo’olal k ojeltik buka’aj yéetel bix le lu’um ken k’a’abéettalo’.

Le ken ts’o’ojke’ biinsik sacab (ik’ul beta’an yéetel ixi’in) yo’lal u pajtal k’áatik ti’ yuumtsilo’ob u cha’ob lu’sik k’áax. K k’áatik xan ti’ tu láakal le máax ke meyajtik le koolo’ ma’ u yúuchul loob ti’ob.

Ts’o’ok u ts’aik le pajtalil le Yuumtsilo’obo’ ku káajal kolik le che’ob tu’ux ko’on pak’ kuxtalo’.

Che’ ku lúuble’ che’ ku k’a’abéetkúunsa’al ti’al u beeta’al chúuk.

Le che’ jach ma’alob u chúukilo’ leti’e’ tikíinche’o’, le beelsíinikche’o’, le tsalamo’ yéeyel u jeelo’ob.

Chichantako’on ken káajak lak’intik k yuum yéetel tan u bin k xíinbale’ ku ye’esa’al to’on k k’ajóolt le che’obo’, u jejelasil lu’um yéetel le ba’alche’ob ku kuxtalo’ob tu mooyil le k lu’umo’. K cha’antik, u’uyik, tsikbal yéetel je’el ba’axak ka k ile’. Le beetik kanik u k’aaba’ tu láakal ba’al yan tak ba’paach.

Le bix u bin le koolo’ bey u bin k yéeyik le che’obo’ ts’o’okole’ kúumul ch’akej ti’al much’kintik óoli’ tojtak le ken il ts’o’ok u p’iistal u nojchile’ kak pixik yéetel xíiw ti’al u páajtal mukik yéetel lu’um, ba’ale’ tu kablile’ ku p’atk’ajal u jool ti’al u jóok’ol buts’i’ yéetel xan ti’al u yookol iik’i’.

Óoxp’éel k’iin ku cha’abal u yeelel, yaan u kaláanta’al ma’ u jóomol (le k’áak’o’ ku tóokik le lu’um pixmilo’) tumen wa ma’e’ je’el u ta’antal le che’o’ mix túun chúuk ken p’atlili’. Lela mejay k’ala’ k’iin tak u yáak’abil ku yokli’, ba’ale’ le ken suukchajak u meyajta’ale’ ku p’áatal mix jach talami’.

Le ken u chuk óoxp’éel k’iine’, ku jáala’aj le chúuko’, k k’a’abéetkúunsik ja’ ti’al tupik le chúuk leyli’ t’abla’ajlo’.

U toopil le meyaja’ xaan, ka’ana’antsilil yéetel óoli’ yaan ok’onóolalili’ tumen túune’ jach mix ko’oj u ma’anli’; le bix u che’ile’ bey u aalilo’ bey xan u sinsinkililo’.

Le jach ma’alob chúuko’ ku kompajal 50 pesos óoli’ 20 kilos yan ti’, ba’ale’ le nukuch empresaso’obo’ a 60 pesos u konko’ob 3 kilos, u p’éel ba’al beyo’.

Kex xaan le meyaja’ yéetel mix tu tojol ku kompajalo’, to’on maayaone’ le chúuko’ ke beetik k ki’i much’tal ichil k baatsil ti’al jaant k’a’bil bak’el kéej te’ k’óobeno’; óoxp’éel nukuch tuunich tu’ux tak’ankúunsik kuxtal. K chuuke’ ku chikbesik u ki’iy k jaanal te yóok’ol kaaba’.

K chuuk xane’ seten kaxáata’an tumen le empresarioso’ob chich u puksi’ik’alo’obo’, bey tumen máako’ob chen taak’inil u yiliko’ob, ku tóokiko’ok che’ ti’al u chúukkíinsiko’ob ba’ale’ mixtech u sutiko’ob koolil tu’ux ku kíinsiko’ob le xki’ichpam k’áaxo’.

Ti’al to’on maayaone’, beetaj chúuke’ jump’éel ba’al unaj u beetk’ajal le ken k beet kool; k beetik ti’al mu’uk’ankúunsik tuukul yéetel xane’ u náay k Padin (in nool yaabiltmi le k’áax weya’ tumen leti’ jel káaj u kajtal wey tu lu’um J Jacinto Canek’e’).

Ti k koole’ ku taasik taak’in le ken k kon u yich paak’al; k’úum, iik, iib, sikil, yéetel u jeelo’ob.

K pak’ik koole’ mix u takalilie’ je’el bix tu’ux u jeel tu’ux “desarrollado bino’ob” tumen ku pak’iko’ob soya transgenico wa ixi’im yan u puksi’ik’al glifosato ti’.

U siibal o’och to’on k lu’uma’ ku ki’ikúunsik aak’ yéetel áak’sa’ xma’ quimicoi Monsanto, le iswaj yéetel le chakbil nalo’ jeta’an ki’iy.

Mina’an u jeel jats’utsil u yantal u kool maaya tumen jáalk’abil, kuxtal yéetel xma’ k’aaxil ti’ mixba’al tumen yaan k jaanal.

To’on -le yaan k tuukul yéetel puksi’ik’al maayao’- meyaytik kool tu beelile’ k beetik u chúukil le che’ikoolo’, tumen bey k múuch’ kuxtal yéetel k lu’uma’, tumen k na’ le beetik ku tséentiko’on. Mina’an u jeel bix unaj u beetk’ajal.

Te chan kaaja’ k ichkoole’ ku taasik taak’in, xook, tojóolalil yéetel k o’och; mix leti’ le jala’acho’ob ku yawata’aliko’ob ts’aikto’ono’.

Ichkoole’ k pechikubajo’on, to’on maayaone’ ichkoolo’on.

Fotografía: Karen Castillo